Kereszténydemokraták - Alkotmányellenes pártok Magyarországon

Talán kezdjük azzal, hogy idézünk a magyar alkotmányból:
XII. fejezet - Alapvető jogok és kötelességek 60. paragrafusa:
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Egy kereszténydemokrata párt céljai minden bizonnyal keresztény elvek alapján határozódnak meg, ezzel megszegve a fentebb említett 3. pontot. Magyarország jelentős jobboldali pártjai nagyrészt kereszténydemokraták (Fidesz, KDMP, Jobbik). Azzal, hogy ezek a pártok működnek, tagjai politikai tisztséget foglalnak el, máris egybefonódott a vallás és az közigazgatás, ezzel megszegve alapvető emberi jogokat, sőt a Magyar Alkotmányt is.

(Természetesen, gondolom külföldön is helytálló ez az érvelés, de Alkotmányuk és politikai helyzetüket nem ismerve, és mivel ez a blog leginkább Magyarországra korlátozódik, nem kívántam kitérni rájuk)

Nagy-Magyarszág, mint jelkép

Itt az ideje, hogy kifejtsem a véleményemet arról a jelképről, amit rengeteget láthatunk pólókon, autókon, emlékműveken. 1920. június 4-én Magyarország egy vesztes háború után elveszítette területének több mint kétharmadát. A történelem során számtalanszor láttunk már országok határát átalakulni, sőt országokat teljesen eltűnni. A Trianoni békeszerződést 89 éve írták alá, ez már a történelem része. Azóta megéltünk már még egy világháborút, szovjet megszállást, és elkezdtünk belekóstolni a kapitalizmusba is.
A legjelentősebb elcsatolt területek (zárójelben a magyar nemzetiségűek az össz lakossághoz képest az 1910-es népszámlálás alapján): Felvidék (30%), Erdély (32%), Kárpátalja (30%), és Horvátország (3,5%). A magyarok mindenhol kisebbségben voltak. Ezek után felmerülhet, a "Ki volt itt előbb?" kérdés, amire bár nincs tudományos bizonyíték, tények vannak. A Kárpát-medence északi részén a honfoglaló magyarok már találkoztak szlávokkal, igaz nem jelentős számban, de ezeket a területeket mi is csak gyepünek használtuk. A románok kérdése már bonyolultabb. Történelmi tény, hogy Dákia körübelül a mai Románia területén helyezkedett el, és a dákok nyelve a latin nyelvcsaládhoz tartozik. Igaz, Dákia már nem létezik, de egy nép nem tűnik csak úgy el. Szóval, ha nem is egyenesági leszármazottaik a románok, valami közük mindenképpen van a dákokhoz, és máris sokkal régebb óta vannak itt mint a magyarok. Horvátországról nem is érdemes beszélni, mert amíg a Magyar Királysághoz tartozott, végig komoly autonómiával bírt, ezenkívül a magyar lakosság is csekély.
Látható, hogy a határok, teljes mértékig a demográfiai határok mentén lettek meghúzva, és ebbe nem lehet belekötni, mert ezeket a határokat nem könnyű meghúzni. Nálunk is élnek szlovákok, románok, szerbek, németek...
Ez a jelkép nem jelent mást, hogy nincs létjogosultságuk a környező nemzetállamoknak. Nem csoda, hogy nem szereznek a környező országok minket, ha lassan 100 év után még mindig a az Ő hazájukra fáj a fogunk. Felháborítónak tartom, hogy hivatalos keretek között lehet még a mai napig is megemlékezni, emlékművet építeni a Trianoni békeszerződés (fenti érvek alapján, nem is annyira) súlyos büntetésére. Ezt a jelképet a tiltott jelképek közé kéne sorolni. Érdekes, hogy olyan jelképeket, amiket nem kéne betiltani, betiltanak, amiket pedig kéne, nem. Ez a lépés javítana a magyarok, és Magyarország megítélésén a szomszédos országok szemében.